Nem tudom mire gondolsz, de igazad van! Ritkán fogok ilyet írni, állandó kötözködős révén.
Tegnap este Hego (gitár) haverom és zenekara lépett a Kobuci színpadára Vibekillaz nevű alapvetően reggae-t játszó zenekarával. Dorka, az énekeslány duci és hatalmas figura. Kedves, mindig mosolyog és nincs elszállva magától, ami manapság (is) a zenei piacon (is) ritka...pedig lenne neki mire, hihetetlen jó hangja van. Szerintetek miért van az, hogy a tehetségesek inkább alábecsülik magukat, az igazi senkik viszont elszállnak - kompenzálásból? Vagy rosszul látom az egészet? Dorkára visszatérve; csini fekete ruha volt rajta és persze mezítláb lépett színpadra és így is maradt az este folyamán. A VIP részlegben iszogatva - miután a társaság fele elvonult a városba - találtam egy cipőt. Később derült ki, hogy a városba is mezítláb ment...ez annyira jellemző és tök jó. Igazi laza, szabad ember. Sehol nem vagyok...de igyekszem.
Annyira, hogy nem sokkal miután beálltunk táncolni - inkább csak rázni egyet - eleredt az eső. Valamiért mindenki azt hiszi az eső árt neki, pedig néha annyira jó táncolni és énekelni és szarrá ázni. Négyen vállaltuk; két egyberuhás lány, ők többször csavarták a vizet a ruhájukból; barátnőm és én. Hatalmas érzés, valahogy felszabadít és megnyugtat. No meg utána jól megveregetik a vállad akik nem merték megcsinálni. De komolyan miért nem?
Koncertfotók nincsenek, mert a fényképezőgépem is elázott...a hangosítással együtt, ezért le is kapcsolták kb. a hetedik számnál a zenekart, még nagyjából húsz percet játszottak volna. Majd legközelebb...remélhetőleg akkor billentyű is lesz.
Mivel le kellett inni a zenekar kártyájáról a pénzt - ezzel is fizetnek a Kobucisok a zenészeknek - így a betervezett egy fröccsből kettő lett. Szóval eláztam - így is, úgy is...még jó, hogy a Kobucihoz viszonylag közel lakom - így (meg mivel csuromvizesen fáztam) nem mentem be a városba bulizni - azt is legközelebb. Akkor jössz, jöttök?
